Új Aranykor, TURULságról

Előzetes gondolatok a Turulságról

A Turulság számunkra egy minőséget jelent, amelyet az emberi testben is össze kell tudni hangolni. Hasonlóan a prófétákhoz, Jézushoz, vagy a magyarság történeti szimbólumaihoz – a Csodaszarvashoz, a Turulhoz, és a szakrális Szent Koronához – ez a minőség speciális energiákat hordoz.

Írásos emlékekből tudjuk, hogyan nyilvánultak meg a próféták, illetve Jézus. A Csodaszarvas és a Turul esetében azonban kevés a konkrét történelmi adat. A Szent Korona működéséről vannak bizonyos feljegyzések, amelyek azt mutatják, hogy viseléséhez felkészültség szükséges: nem alkalmas mindenki számára, hogy érintse vagy viselje.

A Szent Korona nem csupán tárgy: erős kisugárzással és rezgéssel rendelkezik, hasonlóan egy áram alatt lévő motorhoz vagy egy nagy forgalmú híd rezgéséhez. Egy szakrális apostoli király a maga testében is energetikai híd: feladata, hogy összehangolja a földi és túlvilági energiákat.

Vajon Mátyás király, vagy más apostoli királyok, hogyan tudták egyszerre királyként és energetikai hídként viselni a koronát? Erről kevés írásos emlék maradt, de ma is megfigyelhetjük, hogy bizonyos emberek óriási energiákat képesek hordozni és kezelni.

Például egy kutatás során haldokló személyek energiáját mérték. Az egyik mélyen vallásos lélek, a másik káromkodó trágár volt – mindkettő olyan energiákat bocsátott ki, hogy a műszerek határértékei teljesen kitértek. Ez jól szemlélteti, hogy a test hatalmas energiákat képes hordozni, de kevesen alkalmasak ezek befogadására és megértésére.

Hasonló a helyzet a prófétákkal, Jézussal, és a Turullal. Sokakat nehéz rávezetni, hogy elfogadják a különleges minőséget, és gyakran inkább betegnek hiszik azt, aki ezt a tudást és energiát közvetíti.

A lényeg: a minőséget, amelyet egy próféta, Jézus, Turul vagy szakrális király képvisel, nehéz felismerni, de az emberiség számára értékes tanulságokat hordoz az, aki ezt a rezgést és energiát képes megélni és közvetíteni.